Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rick Joyner: Tiszteld atyádat és anyádat

Rick Joyner: Ígérettel megtoldott parancs – tiszteld atyádat és anyádat Kép

Az Úr trombitájának a hangja 

Az Ószövetségben sokszor látjuk azt, hogy Izrael összegyűlt a trombita hangjára. Majdnem minden esetben, a trombitát vagy arra használták, hogy harcba hívjanak vagy arra, hogy felkenjenek egy új királyt. A trombita volt az összegyűjtés eszköze. 

A jelenések könyvében vannak trombiták, amelyek az Úr nagyobb üzeneteinek a meghirdetését képviselik. Visszatekintve az egyháztörténelemre azt látjuk, hogy amikor az Úr küldöttei megfújták e trombitákat, elindították Isten erőteljes mozdulását, amely megváltoztatta az egyház irányát a történelemben. 

Megismételt példáját látjuk annak, ahogy néhány keresztény meghallja a trombita hangját és válaszolnak, mások pedig, akik nem hallják meg a hangot, ellenállnak ezeknek az új mozgásoknak, amelyet azok vezetnek, akik meghallották a trombita hangját. Ezzel együtt, minden trombitaszó nagy előrelépést hozott az evangélium és az igazság helyreállítása érdekében az egyházban. Mindegyik létrehozott egy elválasztást is az egyházban azok között, akik előre akartak lépni, és azok között, akik ott akartak maradni, ahol voltak.  

A közelmúltban megfordultam a svájci Genfben. Valahányszor ott vagyok, megpróbálok elmenni abba a kápolnába és katedrálisba, ahol Kálvin János, a reformáció mozgalmának egyik atyja és John Knox prédikáltak, ez utóbbi két éves száműzetésének idején. E két embernek olyan prófétai tekintélye volt, hogy prédikálhattak ugyan egy kis településen, mégis hatottak az egész világra. Mindezt internet és televízió nélkül érték el, és haláluk után évszázadokkal is tart a hatásuk 

Egy kis csapat része voltak, akik megfújták a nagy szellemi trombitát, amely nemcsak az egyháztörténet irányát változtatta meg, hanem az emberi történelem menetét is. Üzenetük nemcsak az egyházat reformálta meg, de megszülte a demokrácia intézményét is, az igazságosság és a törvényesség magasabb formáit, sőt a tudomány néhány alapvető elvét, amely felszabadította az ismeret hatalmas növekedését. 

Mindig ámulatba ejt, amikor megállok e kicsi kápolnában, ahol prédikáltak. A kápolna akkor egy jelentéktelen kicsi faluban volt található, távol a civilizáció fő sodrától, mégis akkora ereje volt, hogy megváltoztatta az egész világot. Ez csak egy módon magyarázható – olyan igazságot hirdettek meg, aminek eljött az ideje. Megfújták a trombitát, s e hang eredete a mennyben volt, örökkévaló minőséget hordozott, ami biztosította a tartós hatást.

Az ilyen üzenetekhez a kulcs nem a hallgatóság, hanem az üzenet eredete. Éppen ezért az alapvető odaszánásunk ne az legyen, hogy csinálunk valami nagy dolgot, hanem az, hogy az Úr akaratát tesszük. Ha az Ő akaratát valósítjuk meg, akkor nagy dolgokat viszünk véghez. 

Hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik nem hallják azt, amit mi hallunk? 

Helyénvaló az a megállapítás, hogy Kálvin legfontosabb hozzájárulása az igazság előretöréséhez évszázados hatással az volt, amely megkívánta az üzenet értékelését: vissza a forrásokhoz (retro ad fontes). Természetesen Kálvinnak az volt a célja a vissza a forrásokhoz tanítás megalapozásával, hogy ez legyen az igazság alapja a keresztényeknek, s túllássanak az egyház dogmáin és hagyományain, és a Szentírás legyen az igaz tanítás egyedüli alapja az egyházban. 

Ahogy az emberek olvasták az Írásokat és összehasonlították tanításait az egyház gyakorlatával,  akkor az egyháznak radikális változáson kellett átmennie, hogy igazodjon a Bibliához. Ennek az eredménye lett az, amit Reformációnak vagy az egyház reformjának hívunk. Azt mondták nekünk, hogy ami meg van oldva a mennyben vagy a mennyei helyeken, az oldva van a földön is (ld. Máté 16,19). És így nemcsak az egyház változott meg, hanem megreformálódott a világi kormányzás is. 

Érdekes és fontos megértenünk azt is, hogy minden nagy reformátori igehirdető inkább meg akarta reformálni az egész egyházat, mintsem új mozgalmat elindítani különállóan a fennálló egyháztól. Azonban az egyházban nem mindenki tudta meghallani e trombita hangját, és akik nem tudták meghallani, erőszakosan ellenálltak. 

Volt idő, amikor úgy tűnt, hogy az egész reformációt elmossa az üldözés, de egyre erősebb és erősebb lett, ahogy követték Kálvin tanításait, s egyre mélyebbre és mélyebbre eresztette a gyökereit a Szentírásba, az eredeti forrásba.

Ha magának a testté lett Igének is úgy kellette válaszolni az ördög kísértéseire, hogy „meg van írva…” (Máté 4,6.7), akkor mennyivel inkább oda kell szánnunk magunkat az Igének, mint egyedüli forrásnak az egyház tanításaival kapcsolatban, és az ebből támadó erőnek, amely képes ellenállni minden ellenségnek. 

A reformáció által felszabadult igazság világossága nagy volt ugyan, de távolról sem teljes. Számos rákövetkező mozgalom segítette egyre jobban és jobban az igazság helyreállítását. Még mindig szükségünk van reformációra, és ez folyamatban is van. Minden reformációi mozgalom úgy indult el, hogy megpróbálta megreformálni az egész egyházat, de elutasították azok, akik nem hallották a trombitát, és továbbment, hogy új formát öltsön magára, s még ma is ez a helyzet. 

Az új mozgalmak mindig megosztást hoztak létre az egyházban, jóllehet Isten trombitájának a meghallásából születtek. Hogyan viszonyuljunk azokhoz, akik nem hallják azt, amit mi hallunk, sőt üldöznek minket azért, mert azt állítjuk, hogy többet hallunk, mint ők? 

Pál apostol írt erről az egyik legfontosabb, a rómaiakhoz írt levélben, hogy bár a zsidók megkeményedtek, ellenállnak az evangéliumnak és üldözik hirdetőit, ők mégis szeretteink az atyákért, mert megőrizték az Isten bölcsességét. Pál ezért figyelmeztette a pogányokat, akik szépen előre meneteltek az Újszövetségben, hogy ne legyenek arrogánsak a „természetes ágak” iránt, mert különben ők is kivágattatnak (ld. Róma 11,21). 

Csapda az, ha arrogánssá válunk azokkal szemben, akik nem látják vagy nem hallják azt, amit mi hallunk és látunk, s ez már sokakat kivágott a további előrehaladásból. 

Tiszteld atyádat és anyádat: ez egy ígérettel és tartós gyümölcsözéssel körített parancs. 

Az egyedüli ígérettel körített parancs ez: tiszteld atyádat és anyádat”, az ígéret pedig az, „hogy jól legyen dolgod, és hosszú ideig élj a földön..”(ld. Ef. 6,2-3). Sehol sem említi azt, hogy csak a nagy atyákat és anyákat tiszteljük, vagy a jókat, hanem azokat, amelyek éppen adottak, akár jók, akár rosszak. Majdnem mindegyik lehet jó és rossz is, ahogy a Bibliában a legnagyobb hősök is vétettek óriási hibákat. 

E parancsnak való engedelmessége tette képessé Dávid királyt arra, hogy egy olyan trónt alapítson, amely örökre megmarad, hiszen most Jézus is a „Dávid trónján ül”. Ez aztán az élettartam! Sault apjának nevezte és tisztelte őt, még akkor is, amikor Saul meg akarta ölni. Akármilyen kegyetlenül üldözte is Saul Dávidot, Dávid tisztelte őt ás házát, még Saul halála után is. Saul üldözése volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy olyan kegyelem működött Dávid életében, amiért az Úr őt a szíve szerint való férfinek nevezte, és ami őt az Úr Jézus legünnepeltebb ősévé tette. 

Sok éven át tanulmányoztam az egyháztörténelmet, és még nem volt Istennek egyetlen olyan mozdulása sem, amelyet nem üldöztek volna Isten korábbi mozdulásainak résztvevői. Ez általában azért történik, mert a féltékenység szelleme szállja meg Isten korábbi mozdulásának embereit, ami Saullal is megtörtént, s ezért üldözni kezdte Dávidot. Minden reformátor őszintén remélte az egész egyház reformját, és nem akarta elhagyni azt, de kivétel nélkül kiűzték őket, új mozgalom kezdődött, s ez ismétlődő történet az egyháztörténelemben. 

Az egység fontos, és az Úr elsőrendű kívánságainak egyik népe számára. Olykor azonban „az igazság szeretetének” ki kell ütnie az egység utáni vágyunkat, ha nem akarunk megtévesztettek lenni, és része akarunk marad az Úr aktuális szándékainak. Ha meglátjuk az igazságot, akkor a mi felelősségünk az, hogy engedelmeskedjünk annak, ami olykor azt jelenti, hogy kiűznek minket, s éppen az elődünk üldöz, talán éppen az a valaki, aki megszült minket az Úrban. 

Az elől haladók közül nem voltak túl sokan olyanok, akik bosszúállás nélkül válaszoltak volna üldözőiknek. Azonban azok, akik meg tudják tartani Dávid hozzáállását Saul iránt, és Pál hozzáállását legrosszabb üldözőivel, a zsidókkal szemben, aki annyira szerette őket, hogy azt mondta; életét is képes odaadni értük, hogy lássa üdvösségüket, tartós gyümölcsöt hoznak Dávidhoz és Pálhoz hasonlóan, amely mind a mai napig folyamatosan növekszik. 

Rick Joyner

Morningstar Ministries

Email: info@morningstarministries.org 

Illés lista 2008 november 4.

(Fordította Szabó Levente Gábor)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép


Elérhetőség

Benjamin T

Az Úr áldása legyen rajtatok!

benjaminszb3@gmail.com



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 14940
30 nap: 776
24 óra: 19